Három dolog az élethez: "légy azokkal, akik megmosolyogtatnak, nevess annyiszor, ahányszor csak levegőt veszel, és szeress addig, amíg csak élsz!!"

2012. október 29., hétfő

Itt van az ősz, itt van újra...

Egyfolytában Petőfi Sándor verse jár az eszembe, amióta látom ezeket a gyönyörű őszi színeket a fákon, a faleveleken, a természeten. Mert valamiért, de szeretem. 
Olyan érdekes a természet, ahogy átváltozik egyik évszakról a másikra, ahogy mindig más oldaláról mutatkozik meg. Igen, ez maga a természet csodája, nem tudja elbújtatni magát, változik folyamatosan, és megmutatja több oldalának a szépségét, és persze persze a nem szép oldalát is....de ahogy mindennek van jó és rossz oldala, így az évszakoknak is. 
Valahogy meg lehet találni viszont mindegyikben a szépséget. 
A télben imádom amikor lehull a hó, és olyan megnyugtatóan romantikusan pihen a földön, a növényzeten a nagy fehérség. Amikor szeretnél belerohanni, és belefeküdni csodaszép fehérségben, amikor kint állsz és élvezed, hogy nagy pelyhekben hull a hó :).
Tavaszra már ki vagyunk éhezve a tél után. Alig várom, hogy megérezzem a tavaszi nap melegét, kibújjanak az első virágocskák, és végre még ha beöltözve is, de élvezhessem a nap sugarát :).
Nyáron az ember felszabadultabb, megy nyaralni, pihenni, élvezi a hőséget, a napot ugyancsak :)
Aztán nyár után jön az ősz, aminek nem mindenki örül. Előjönnek a depressziós gondolatok, az esős, goromba idő...mondják. Persze, egy nyárhoz hasonlítva, természetesen nem könnyű az ősznek megállni a helyét az évszakok között, de azért vannak szép pillanatai.
Ahogy átváltoznak a fák színei a nagy messziségben, a színes levelek, a szép őszi, melengető napsütés...a meleg, citromos tea...
Engem nagyon fel tud dobni, amikor a hosszú nap közben kinézve az ablakon látom, hogy próbálkozik a nap, előtör a felhők közül, és süt amennyire tud. Csodálatos. Persze lassan újra sötétben megyünk dolgozni, és sötétben jövünk el...és csak kibámulunk az ablakon, és úgy tudjuk élvezni a szépségét...de ez is valami, hát élvezzük :)
A nap, napsütés, napsugár minden évszakban nagy pozitívumot hordoz. Nem hiába. A nap az életető energia, a pozitív jegy, belőle táplálkozunk mi is, ahogy a növényzet is. A növényzet fizikailag, mi meg is-is. Fizikailag és lelkileg is. Ha átgondoljuk mennyi szófordulat van a magyar nyelvben is, amely a nap szót öleli magába. Benne van az életünk minden területén, az éltető energia...

Hoztam pár őszi képet, és ezzel kívánok Mindenkinek csodás őszi napokat, gőzölgő meleg, citromos teákat, szép őszi, összebújós sétákat, lehullott falevelekbe gázolást és hosszan tartó napsütést kint és "bent" is! :)





2012. október 19., péntek

Újra itt :)

Nemrég szembetűnt, hogy milyen régen is írtam a blogra. Egy kicsit eltűntem, visszavonultam, pihenni...lelkileg, és megújulni :) Rohan az idő, de nagyon gyorsan. Egyszer még hétfő van...aztán mire feleszmélek már péntek...észre sem vesszük, és ránk ősziesednek a napok...
Az egyik kedves ismerősöm írásával találkoztam össze a minap, ami annyira belém hasított, hogy pont így érzem magamat :) Ami egyáltalán nem rossz, de érdekes ezt így olvasni, megfogott...azóta is sokat jár a fejemben... Ugye nem baj, hogy megosztom a többiekkel, Dénes? :)


"Visszább húzódtam,
csendbe burkolóztam,
halk dallamokkal ringatóztam,
Felébredek nemsokára,
rányitok a nagyvilágra,
dallamára rátaláljak."


A napokban viszont láttam egy jó kis írást a belső békéről és úgy gondoltam, hogy ez jó téma a visszatéréshez, ezért megosztom Veletek.

A belső béke jelei és "tünetei

1. Spontán gondolkodásra és cselekvésre való hajlam; ahelyett, hogy a múlt félelmeiből és tapasztalataiból keresnél válaszokat.

2. Félreérthetetlen képesség arra, hogy élvezz minden pillanatot.

3. Elveszíted a
z érdeklődésed azzal kapcsolatban, hogy mások cselekedeteit megfejtsd, megmagyarázd.

4. Elveszíted az érdeklődésedet a konfliktusok iránt.

5. Elveszíted az aggódásra való képességedet (ez egy igen erős jel).

6. Gyakori hálaérzet és az életed minden pillanatának értékelése.

7. Gyakori elégedettség-érzés csak azért, mert létezel.

8. Örömérzet a másokkal és a természettel való kapcsolódáskor.

9. Gyakori mosolygás (általában különösebb ok nélkül).

10. Növekvő tendencia arra, hogy hagyod a dolgokat megtörténni, ahelyett, hogy te akarnád őket megtenni, kézben tartani minden áron.

11. Megnövekedett fogékonyság a többiek felől áradó szeretetre, éppúgy, mint a kontrollálhatatlan vágy erősödése, hogy viszontszeresd őket.



Na, mennyi az annyi? :) Lehet törekedni, ez jó kis motiváció..."falra való", hogy mindennap láthassuk :)

Csodás hétvégét Nektek! :)