Világító ősz haját, már nem fújja szél, mostmár örökre nyugovóra tért.
Nem hallhatjuk a hangját, mostmár fentről figyel ránk.
Süteményei örökre megmaradnak bennünk,
milyen jó is volt csemegézgetni belőlük.
Mégha fél lábon is, de mindent megsütött,
hogy ezzel meg legyen a kis örömünk.
Dédunokáit imádta, szerette,
sokszor mondogatta, már csak ő miattuk ilyen eleven.
85 évesen elköszönt az Élettől,
lelke mostmár másként tündököl.
Drága Mamus! Tudd, hogy nagyon szeretünk,
S Téged mi már sosem feledünk.
Érezzük fentről a tekinteted,
hogy életünket továbbra is fentről figyeled.
Lélekben itt vagy mellettünk,
Rezgéseidet továbbra is érezzük.
Mostmár nem fáj Neked,
A fájdalmat most már mi érezzük.
Nyugodj békében, pihenj nagyot!
Emléked bennünk örökre élni fog!