Gondolatok

Legutóbb írtam az apró örömökről. Azóta is figyelem a napokat, az embereket... Hajlamosak vagyunk azzal foglalkozni, hogy mink nincs, ki nem szeret minket, hova nem jutottunk még el...s közben elfelejtjük mi mindenünk van, mi mindent elértünk az életben, mennyi kedves ember vesz körül, milyen szép helyeken jártunk már...

Nap mint nap ámulok és bámulok a körülöttem lévő embereken, és igen hálás vagyok nekik. Sokat tanulok tőlük, velük. Attól is aki nem kedvesen fordul hozzám, aki mellettem van és negatív gondolkodású. Mert milyen jó érzés felismerni a mások téves, negatív gondolkodását...és ráeszmélni, hogy te már más vagy:-).

S minden nap örülök a kedves embereknek körülöttem, hálás vagyok nekik. Széppé teszik a napjaimat. Visszaigazolást és megerősítést adnak számomra, és a legjobb, amikor úgy érzem én is nekik. 

Érdekes az ember...kapcsolatokat épít ki másik emberekkel, de hogy kinek mennyire nyílj meg, azt neked kell tudni, neked kell érezni. A te belső megérzéseden, intuitív képességeden, kockáztatásodon múlik. Nyílj vagy ne nyílj, páncélt zárva tart vagy nyit. Tudom, a saját megérzésedre hallgatni nem megy könnyen. Ezt is gyakorolni kell, megérni rá, de addig is folyamatosan használni. Mert jó dolog. Egy folyamat, de ha sikerült, akkor egész életedben segíteni fog. 

Egy kedves barátommal sokat levelezünk, sok témát boncolgatunk. Legutóbb az elengedésről elmélkedtünk, s az alábbi gondolatokat küldte Müller Pétertől. Olvassátok szeretettel...egy kis elmélkedés ;)

"Valamit elengedni annyit jelent, mint megváltozva tovább menni. 

Ezt nem én mondtam, hanem Bert Hellinger. Az ilyen gondolatok mögött az ősi indiai bölcsesség fogalmai állnak. Itt az azonosulásról van szó. Azonosulsz azzal, akit nem tudsz elengedni. Beléd épült. Te vagy az. Éned részévé vált, amit nem lehet levenni, mint egy kabátot. Ugyanez történik, ha elveszted azt, akit szeretsz. Ahhoz, hogy elengedd, más emberré kell lenned. Meg kell változnod. Mintha nem is te lettél volna, a régi. Az a szereped elmúlt, befejezted, s csak azután kezdhetsz élni egy másik szerepet. Nehéz megcsinálni. Nehéz megváltozni.

Valójában: átváltozni nehéz. Ahhoz nagyon érett és szabad lélek kell, hogy tudjon átváltozni. Benne van, eggyé válik vele, éli- és egy rövid idő után már nincs benn, nem azonos vele és nem éli. Amin túllépünk, annak meg kell halni bennünk. Csak utána lehet "föltámadni" -  új életet kezdeni."