A mosoly értéke...

Az alábbi kis szösszenetet bizonyára sokan ismeritek. Nekem már régóta le van mentve a gépemre, mert szerintem nagyon aranyos, és nagyon nagy igazság van benne:

A MOSOLY ÉRTÉKE:

Semmibe se kerül, de sokat teremt.

Gazdaggá teszi azokat, akik kapják, és nem juttatja koldusbotra azokat, akik adják.

Egy pillanatig él csak, de emléke néha örökké megmarad. Senki sem olyan gazdag, hogy meglenne nélküle és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle. Táplálja a jóakaratot az üzleti életben, boldogságot teremt otthonban és mindenütt a barátság biztos jele. Pihenés a fáradt embernek, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak, és a természet legnagyszerűbb ellenszere a bajokkal szemben. Nem jelent földi javakat senki számára, nem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni, vagy ellopni csak önként lehet odaadni. Ha valaki túl fáradt ahhoz, hogy mosolyogni tudjon, akkor legalább te nézz rá derülten. Senkinek nincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni. Ha meg akarod kedveltetni magadat az emberekkel, akkor MOSOLYOGJ!

/Dale Carnegie/

Én is azt gondolom, hogy a mosolynak értéke van. Nem hiába mondják, hogy ha telefonálsz mosolyogj, mert a vonal másik végén azt érzik, egyből másképp hallatszik a hangunk, még ha nem is látnak bennünket :). Ez nálam bejön. Ha az irodában is csörög a telefon, és kedvesen szólok bele, és kedvesen mosolygósan reagálok, néha olyan kedves emberekkel "találkozok össze". Viszont én is érzem, ha a telefonban valaki "mosoly nélküli". Tényleg teljesen más a beszélgetés.

Az utcán is ha belegondolunk olyan jó érzés mosolygós emberekkel összetalálkozni ebben a mai világban, amikor mindenki rohan, estig dolgozik, és tényleg sokszor az embernek tele van a feje mindenfélével, és nem biztos, hogy éppen még az jut eszünkbe, hogy mosolyogjunk . Viszont ha szembejön valaki mosolyogva, én máris kicsit kikapcsolok és leesik, még ha csak pár percre is, hogy nyugi, lazíts ;).

A mosoly akkor is beválik, ha a másik fél ideges, vagy éppen netalántán pesszimista hozzáállással közelít meg dolgokat, itt is értéke és hatalma van :).

Korábban már említettem talán, hogy az se mindegy hogy hogy közelítesz az emberekhez. Rögtön másképp állnak bármilyen dologhoz, ha kedvesen mosolyogva közelítesz. Én ezt a munkahelyen alkalmazom, és sikerrel :)). Előfordul, hogy nálam idősebb férfi fizikai dolgozóknak kell kiadnom feladatot, amit ugye a beállítottságuk és egyéb nézetük miatt is nehéz  (tisztelet a kivételnek) elfogadni, hogy egy fiatalabb nő adja ki, még ha kedvelnek is. Látom rajtuk, hogy magának a feladatnak nem örülnek, de másképp fogadják ha így megyek le hozzájuk, és másképp ha a kollégám megy le hozzájuk és csak úgy "odadobja" nekik, hogy mit is kell csinálni (ezt már visszajelzésként is hallottam ;) ). 

Tényleg tudni kell az embereket kezelni, mert minden ember más, mindenkinek más és más problémája van, és másképp fogja fel a dolgokat.

Egy mosoly mindannyiunknak jót tesz, aki adja és aki kapja. Mindig jól esik bármely pillanatban. Csak teszteljétek az embereket, és magatokat is...

Hogy is van ez? Amit adsz azt kapsz :-)

Szép estét Nektek!