Csak pozitívan?

"...és amikor nem is várná új kapuk nyílnak meg előtte..." 

Ugye itt hagytam abba anno a lélek témát :))) Éééés megnyílt egy kapu....akkor tényleg a Fény harcosa vagyok? ;) Szóval megnyílt egy kapu, állóvíz kicsit bemozdult és elkezdett csordogálni. Na nem arra amerre szerettem volna, viszont mutat egy utat amerre egy másik irány vezet, még ha lehet hogy nem is hosszútávon, de kissé megmozgatja az életemet, és jót tesz a napi életvitelemnek :)) 

Ma gondoltam a pozitív gondolkodás kontra negatív gondolkodásról írok. Valaki nemrég megkérdezte tőlem/tőlünk egy közösségi oldalon, hogy "...ti ezt az anyatejjel kaptátok?"  De jó is lenne ugye? Nem ez nálam se így jött sajnos. Valahol azért mindig bennem volt (lehet tényleg az anyatej hozta? :)) ), mert sosem szerettem például ha valaki káromkodik, Istent szidja (mégha nem is vagyok úgy vallásos), vagy éppen a rossz és negatív dolgokat meséli az életéből, panaszkodik. Ez idővel felerősödött bennem. Átértékeltem az életemet és a történéseket az életemben, megtanultam és megértettem a vonzás törvényét. Ne higgye senki hogy a mi életünkben nincs semmi rossz dolog, vagy történés, esetleg negatívum, viszont az nem mindegy hogy hogy állunk hozzá az adott dologhoz!

Mennyivel másabb az amikor nem egyből negatívan nézzük a már amúgy is negatív, rossz történésnek, hanem megpróbáljuk megtalálni a másik oldalát, és úgy közelíteni hozzá, majd úgy megoldani, vagy elviselni. Tudom több ilyen dolog van az életünkben ezért fogalmazok többrétűen, de aki akarja az megérti. Igen, én is vagyok néha lent, mert hát ki nem. A lelkivilágunkat nem tudjuk mindig irányítani, sajnos túl sok a környezeti hatás, túl sok inzultus ér nap mint nap. A mai világ már nem olyan mint régen volt, sajnos nehezebb a megélhetés, nehezebb a soruk a fiataloknak, szüleinkben is az van, hogy vajon ezeknek a fiataloknak milyen életük lesz ilyen megélhetési lehetőségek mellett, illetve az idősebbeknek milyen életük lesz ha már nem dolgoznak. Ezek mind mind olyan környezeti hatások, amik többnyire rajtunk kívülálló okok miatt vannak így.

Én azt érzem, hogy ha megpróbálom a dolgok másik oldalát közelíteni, és nem azon sopánkodni, hogy ez milyen rossz dolog, vagy miért történt így, akkor sokkal könnyebben feldolgozom, és sokkal könnyebben megoldom a dolgot, leküzdöm az akadályt. Viszont ha csak sopánkodik az ember és azon agyal, hogy jajj mert csak a rossz dolgok, meg mi jöhet még, és ez is csak velem fordulhat elő...na akkor az nem sokat segít.

Mára már eljutottam odáig, hogy sokszor zavar, amikor valaki így áll a dolgokhoz, és meglátom a különbséget a pozitív gondolkodók és negatív gondolkodók között. Amikor valaki elpanaszolja magát, és én megközelítem a másik oldaláról, és elmondom, hogy mi ennek a jó oldala, van aki elfogadja és azt mondja igazam van, viszont van aki úgy néz rám mint az UFÓ-ra :)))

Én hiszem hogy mindenkinek meg van a sorsa, és minden történik valamiért. Általában azért, mert tanulnunk kell belőle, hogy jobb emberré válhassunk és hogy a jövőben már másképp kezeljük a dolgokat. 

Az ÉLETről egy jó kis gondolat: 

„Születésünk pillanatától halálunk percéig életünk egy folyamatos utazás. A táj, az emberek és a vágyaink is változhatnak, miközben a vonat megállíthatatlanul halad tovább. Az élet maga a vonat, nem az állomás.”

Paulo Coelho

Szép estét Mindenkinek! :-)