Három dolog az élethez: "légy azokkal, akik megmosolyogtatnak, nevess annyiszor, ahányszor csak levegőt veszel, és szeress addig, amíg csak élsz!!"

2012. január 5., csütörtök

Függőségtől az intimitásig

A Karácsonytól Szilveszterig tartó időszakban végre volt időm egy kicsit nyugodtan olvasgatni, az éppen soron lévő könyvemet, aminek a témája persze lelki, és már alig vártam, hogy jobban belevessem magamat, ne csak futólag egy-egy oldalt olvasva haladjak. A könyv címe a címben is látható "A függőségtől az intimitásig", az írója pedig egy katolikus pap, neve Pál Ferenc, akit csak Pál Ferinek hívnak mindenhol. Én Pál Feriről a Pesten élő unokatesómtól hallottam először. Ő minden kedden előadást tart Pesten, ahol nagyon sokan vesznek részt. A témája általában valamilyen lelki dolog legyen az a család, a párkapcsolat, munkahely, vagy akármilyen része az életünknek (http://www.palferi.hu/hanganyagok). Amikor egy hetet fent töltöttem Pesten egy tanfolyamon, akkor én is csatlakoztam az unokatesómékhoz, és elmentem az előadásra. Nagyon tetszett, és tényleg nagyon jó előadást tart Pál Feri, igazi mai modern jó beszédű pap, akit nagy érdeklődéssel lehet hallgatni. Majd tavaly Karácsonyra az unokatesóm ezzel a könyvvel ajándékozott meg, ami most került kiolvasásra (Köszönöm Adri ;).
A könyvben teljesen visszatükröződik Pál Feri stílusa, amíg olvastam végig magam elé tudtam képzelni, ahogy az előadásán láttam, vagy ahogy hallgatni szoktam az interneten a hanganyagot :). Persze a téma is igen érdekes volt.
A függőség és az intimitás mindegyikőnk életében benne van. A függőség sokféleképpen jöhet elő az életünk számos területén.. A párkapcsolatban függhetünk a partnerünktől, ami nem túl jó dolog, hiszen akkor is vele maradunk, ha már nem érezzük jól magunkat a társaságában. Az autonómia azaz a függetlenség, a szabadságérzés pedig feltétele az intimitásnak, hiszen amíg nem vagyunk elég szabadok, addig nem sok esély van a tartós bensőséges kapcsolat kialakítására. Nem a függetlenségünk megérzésére, hanem a szabadság elmélyítésére van szükségünk. Az az ember tud meghitt kapcsolatban élni, aki képes arra, hogy nagyon közel és nagyon távol is legyen és azt is képes elviselni, hogy a másik olykor nagyon közel és olykor nagyon távol van. Ez lehet hogy elsőre furán hangzik, de ha belegondolunk a kapcsolatainkba van benne valami, elgondolkodtató... 
Nem tudunk mélyebb intimitáskészségre jutni, ha nem merünk szembenézni saját gyöngeségeinkkel és félelmeinkkel. Ez főleg akkor igen nehéz amikor valakinek változás van az életében, de akár már meglévő kapcsolatban is lehet erre edződni, ha még nem működik úgy ez az egész ahogy kellene.
Pál Feri a könyvében visszanyúl teljesen a gyerekkorban kapott szeretetre, arra, hogy ki milyen lelki sérülést hordozhat magában a gyermekkorából, egészen a születéstől a felnőttéválásig, és az milyen hatással lehet a szerelmi kapcsolataira, a kötődésére, a függőségére, az egész életére. 
Általában, valamennyire mindannyian szabadok vagyunk, miközben kisebb nagyobb mértékben jellemző ránk a függőség is. Ilyenkor arra kell törekedni, hogy legyünk legalább annyira szabadok, amennyira csak tudunk, és próbáljuk mi megválasztani, azt, hogy kitől mitől mennyire függjünk.
Ezek a sorok csak kis ízelítők voltak a könyvből, de nagyon merem ajánlani mindenkinek, akit érdekelnek a lelki dolgok közül ezek a témák, tényleg nem egy unalmas írás.
Búcsúzóul egy másik témából idéznék amiről a könyvben még olvashattok, (így az író stílusába is belekukkanthattok) a meghittségről, ez a kedvenc részem...valahogy most én is így érzem magamat ;)

"A meghittség tárgyat igényel. De csúnyán hangzik ez, pedig milyen sok igazság van benne! Néhány évvel ezelőtt, amikor elkezdtem ezzel a témával komolyabban foglalkozni, rájöttem arra, hogy egy csomó érzés meg érzelem bennem már készen van, csak még tárgyuk nincs. Vagyis nem csak úgy működik ez, mint gondoljuk, hogy például megismerünk egy nőt vagy férfit, és jön a szerelem! A szerelem már készen van bennünk, és keresi, hogy kire áradhatna ki. A tudattalan dolgozik. Egyszer egy nő sebészi pontossággal fejezte ki ezt. Azt mondta:"Most keresem azt a valakit, akibe szerelmes tudnék lenni." Szomorú, ciki vagy gáz? Egyik sem. Emberek vagyunk, és így vagyunk azok. A szerelem nemegyszer kész van bennünk, és a szabadságunk abban áll, hogy megválaszthatjuk a tárgyát."

Remélem kedvet kaptatok a könyvhöz, szívből ajánlom Mindenkinek!

Szép estét!

2 megjegyzés: